A Poomse (formagyakorlat) jelentése.

A kyorugi (küzdelem), kyekpa (törés) a hosinsul (önvédelem) kívül a poomse a negyedik olyan mozgás anyag, amely a Taekwondo sport alapját képezi. Ez egy olyan kötelezõ gyakorlat, amely egy meghatározott mozdulatsorból áll és amelynek során ellenfél jelenléte nélkül hajtanak végre minden védekezõ és támadó technikai fogást; tulajdonképpen álharc egy vagy több elképzelt ellenféllel. A taekwondoka képességeitõl függõen hajt végre egy bizonyos poomse gyakorlatot, amelynek nehézségi foka folyamatosan nõ.
A Taekwondo mesterek évszázadokon keresztül fejlesztették ki és folytatták az álharcokat. Napjaink gyakorlatától eltérõen régen nem léteztek versenyszabályok, így nagyon veszélyes volt edzõpartnerrel gyakorolni a free fight-ot és ez az, amiért a sportolók úgy gyakoroltak, hogy álharcot folytattak. Mindazonáltal most is fontos a poomse-ok gyakorlása, nemcsak azért, hogy a sportolók bizonyos technikai fogásokat elsajátítsanak és gyakoroljanak, hanem azért is, mivel azok egy vizsga vagy egy verseny fontos részét is képezhetik.
A poomse, mint versenyelem, lényegében a taekwondoka által elért teljes kontrol. Annak ellenére, hogy az ember egy elképzelt ellenfél ellen "harcol", a poomse tulajdonképpen az illetõ saját maga ellen folytatott küzdelme.
Eltekintve a rúgások, ütések és védekezõ technikák korrekt végrehajtásától, a hangsúly a mozdulatok végrehajtása során fenntartott egyensúlyon, az erõkifejtés és az elernyedés váltakozásán van. A fogáselemeket nemcsak egyénileg, hanem háromfõs csapatokban is gyakorolják, amikor a bemutató során fontos szerepet játszik a mozdulatok összehangolása.

Taegeuk 1-8

A Taegeuk-ok olyan poomse-ok, amelyeket geup fokozatokra fejlesztettek ki. Nyolc különféle módon hajtják õket végre: az Il Jangtól a Pal Jangig, amelynek nehézségi foka is nõ a következõ geup fokozattal. A Taegeuk az alapgondolat szerint több szimbólumot és mindenféle ellentmondó fogalmat és képet tartalmaz. Ezek száma növekszik a folytonos változás és a számtalan lehetséges variáció következtében. Ez azt jelenti, hogy például létezik ég és föld, férfi és nõ, világos és sötét, jó és rossz és ezek vagy összekeverednek, vagy pedig eltávolodnak egymástól. Erre meghatározott szabályok szerint kerül sor. A Taegeuk világa az elemek változásán és a közöttük lévõ kölcsönhatáson alapul. Ez az ellentétek világa.

1. Az IL JANG
Egyszerre erõs és békés.
Az Il Jang szimbólumai az ég és a föld; amelyekhez mozdulatsémákat rendelnek. Az ég szimbolizálja a teremtést, a "lét" kezdetét. Ennek a poomse-nak a kifejlesztésekor úgy választották meg a mozdulatokat, hogy egy kezdõ is könnyen megérthesse és bemutathassa azokat.

2. I JANG
A második ábra az örömet szimbolizálja. Egy tökéletesen örömteli személyben egy olyan belsõ erõ rejlik, amelynek révén mind megjelenése, mind pedig létformája békés. A mozdulatséma ennek a szimbólumnak felel meg.

3. SAM JANG
A Sam Jangot a tûz szimbolizálja. A tûz ad az embereknek meleget és fényt, elkápráztatja õket, reményt és biztonságot ad számukra, azonban a szenvedélyt, az aggodalmat és a félelmet is felszítja. A tûz szimbólumával kifejezve a Sam Jang változást és elkápráztatást fejez ki.

4. SA JANG
A Sa Jang mennydörgést jelent. A dörgés és a villámlás megijeszti az embereket, de ugyanakkor ezek az erõt és a hatalmat is szimbolizálják. Ennek megfelelõen ez a poomse a veszéllyel szembeni nyugalmat és bátorságot fejezi ki, hatásos és hatékony (gyors) mozdulatok formájában. Ezért a Sa Jang sok erõnlétre alapozott technikai fogást tartalmaz.

5. OH JANG
Az, oh Jangot a szél szimbolizálja. A szél mind a romboló, mind pedig a teremtõ erõt szimbolizálja. Ezért a szimbólumnak megfelelõen a mozdulatok részben nyugodtak, részben pedig erõteljesek és viharosak.

6. YUK JANG
A Yuk Jangot a víz szimbóluma jellemzi.
Ahogyan a víz is mindig lefelé folyik, ennek a poomse-nak a mozdulatai is egymásba folynak. Ez arra tanít meg bennünket, hogy le tudjuk küzdeni a nehézségeket, ha van önbizalmunk. Azokat a mozdulatokat, amelyeket e szerint a gondolat szerint építettek fel, a hullámzó víz képét imitálóan tervezték meg, ahol az elkülönülõ részeket lépések kötik össze.

7. CHIL JANG
A Chil Jang szimbóluma a hegy. A hegy szigorú és mozdulatlan. Az embernek meg kell próbálnia elérni ezt a biztonságot azáltal, hogy ha kell, tovább folytatja tevékenységét, ha pedig pihenésre van szüksége, akkor azt teszi. Megállás és folytatás; egyszer-egyszer mindkettõre szükség van, annak érdekében, hogy az ember elérjen valamit.

8. PAL JANG
A nyolcadik és utolsó szimbólum a földet jelképezi, amely minden élet forrása. Minden a földbõl nõ ki és minden a földtõl kapja az ennivalót és az energiát. A földben láthatjuk az égi teremtõ erõt. A tanuló számára a Pal Jang az utolsó állomása a Dan minõsítés megszerzésének. Ebben a poomse-ban megismételnek minden alapmozdulatot és tökéletesítik azokat.

A mester formagyakorlatok.

A Koryo-tól az Ilyo-ig.

KORYO (KOREA)
A Koryo (Korea) a régi koreai uralkodóház neve (A.D. 918-1392). Az angol "Korea" szó a Koryo Uralkodóház nevébõl származik. A Koryo hagyaték nagyon fontos a koreai nép számára. Egyébként a koreai nép nagy kitartást tanusított a mongolók agressziójának ismétlõdõ leverésében, akik abban az idõben folyamatosan verték le az akkoriban ismert népeket. A Koryo férfiak szellemének a Taekwondo mozgalomba történõ átültetése a Koryo poomse. Következésképpen a Koryo poomse minden egyes mozdulata azt az erõs meggyõzõdést és akaratot mutatja, amellyel a Koryo férfiak a mongolokat kordában tartották és ezért ez a poomse az ember önnevelõ magatartásának, felel meg, amelynek során követheti a meggyõzõdéses ember bölcsességét és fel nem adó szellemét.

KEUMGANG (GYÉMÁNT)
A Keumgang szó eredeti jelentése: "túl kemény ahhoz, hogy eltörjék". A koreai nép a koreai félsziget legszebb hegyét "Keumgangsan"-nak nevezte el, amely a Taebaek lánchegységben helyezkedik el a gyémántot, pedig az ismert anyagok közül "Keumgang-seok"-nak, a legkeményebbnek tartja. Eszerint a Taekwondóban a Keumgang a szellemi erõn alapuló mozgást jelenti, ami éppolyan szép és fenséges, mint a Gyémánt Hegység és éppolyan kemény és ellenálló, mint a gyémánt. A gyakorlóvonalak formája megfelel a hegységet jelentõ kínai betûnek. A Keumgang poomse mozdulatsorozatának ezért olyan kemény és a végtelenségig változásra képes fenséges szellemet kell tükröznie, mint amilyen a hegyek szelleme.

TAEBAEK (HEGYSÉG)
A Koreáról szóló mitológiai történet alapján az országot a mondabeli Dangoon alapította meg elõször Taebaekban, a jelenlegi Baekdoo Hegységben. A Baekdoo Hegység Korea legfenségesebb és legmagasabb hegysége. Amint a látható, a Taebaek poomse mozgási alapelveit a taebaek szóból merítette, amely könnyût és a koreai nép által szentnek tartottat jelent. A Baekdoo Hegységet Korea szimbólumának tekintik. Ezért a fentiek alapján a Taebaek poomse minden mozdulatát nemcsak pontosan és gyorsan, hanem keményen és eltökélt akarattal kell végrehajtani.

PYONGWON (SÍKSÁG)
Az emberi lény élettere a síkság. A termékeny és hatalmas síkság biztosítja számunkra az élelmet. Másrészt, a végtelenül elnyúló nagy nyílt síkság azt a fenséges érzést kelti bennünk, amely különbözik mind egy hegység, mind a tenger-nyújtotta felemelõ érzéstõl. A sík terület, amely bõséggel és kecsességgel, valamint határtalan nagysággal áldott, a Taekwondo-mozgásban a Pyongwon poomse (Síkság). Ennek lényege a hatalmas síkság potenciális erejében és rugalmasságában, valamint annak fenséges szellemében rejlik.

SHIPJIN (DECIMÁLIS)
A decimális rendszer a száz, az ezer, a millió, a billió, stb. szabályos numerikus értékrendje. Ebben az értelemben a 10-es az a szimbolikus szám, amely vég nélküli fejlõdést és növekedést jelent. De a növekedést mindig befolyásolja egy módszeres és törvényszerû szabály. A Shipjin poomse léte a decimális rendszer páratlan változatosságában és törvényszerû fegyelmében gyökerezik. A mozdulatok minden váltakozásánál stabilitásra törekszenek. Ezt a poomse-ot a "10"-est formázó kínai számjegy vonalának mentén kell végrehajtani.

JITAE (FÖLD)
A keleti hit szerint minden élõlény a földbõl jön ér oda is tér vissza. Valójában a föld az élet kezdete és vége. Az élõlények csakúgy, mint a föld természeti jelenségei fõként a föld fordulataiból és alakjából származnak.
A Jitae poomse az a mozgás, amely a föld e tulajdonságait és sajátosságait felhasználja. Ennek a poomse-nak a kulcspontja azokban a mozdulatokban van, amelyek a visszatarthatatlanul áradó energia és az erõs izmok harmóniájából erednek, ugyanúgy, ahogyan a föld egyetemes intelligenciája az életfenntartás nélküliségében és erejében rejlik.

CHEONKWON (ÉG)
A keleti népek már az õsidõktõl fogva úgy hittek az égben és imádták azt, mint a világegyetem és az emberi lények irányítóját. Továbbá úgy gondolták, hogy a természetben mindent az ég teremt és irányít. A végtelenül nagy égbolt a halandó emberi lények szemében titokzatos és mélyértelmû világnak tûnhet.
A Cheonkwon poomse olyan mozdulatokból áll, amelyek teli vannak áhítatossággal és életerõvel, mint amikor egy ember felnéz a földrõl az égre, emlékeztetve egy olyan sasra, amely felszáll a magasba.

HANSOO (VÍZ)
A vizet az élet forrásának tekintik. A víz folyókat alkot, tengert képez, mindezt egyetlen cseppjébõl. A víz lehet nyugodt, de vad is. Ezen kívül a víz tökéletesen felveszi annak a tartálynak a formáját, amelyben tárolják.
A Taekwondo mozdulatok a víz fenti természetét, folyékonyságát, erejét és formálódását mutatják be. Ez a Hansoo poomse. Ezért a Hansoo során olyan erõteljesen és összehangolt formában kell támadni, mint ahogyan azt a víz teszi.

ILYO (EGYSÉGESSÉG)
A Buddhizmusban a lélek kultivációjának állapota az Ilyo, amelyben a test és a lélek, én (az alany) és te (a tárgy), a lélek és az anyag egységet alkot. Ez azt jelenti, hogy az ember a tiszta szellem állapotát a mélységes hitre alapozza, azaz arra az állapotra, amikor az ember minden világi vágyától megszabadul.
A Taekwondo végsõ eszményképe ebben az egységes állapotban található meg. Ebben a lelkiállapotban vagy "nirvánában" az ember felülkeredik a saját egóján. A végsõ cél, amit a Taekwondo el kíván érni, az valójában egy olyan sportág, amelyben az ember koncentrál minden mozdulatra, miközben elûz magától minden világi gondolatot és aggodalmat.